Imára nevelés

Előző számunkban egy félmondat erejéig szó esett arról, hogy a csoportfoglalkozások elején az ima ne vegyen el többet 2-3 percnél. Félreértés ne essék, egyáltalán nem az imádság alulértékelése miatt szabtunk erre ilyen minimális időt. Inkább azért, mert ha jól értjük és jól csináljuk, egész közösségépítő tevékenységünk egyetlen ima lehet Isten színe előtt, és alapvető célunk is az, hogy a gyerekeket hozzá vezessük, hogy elősegítsük Isten és a gyerekek közötti kapcsolatot. Most tehát kifejezetten az imára nevelésről, illetve egyes imamódokról lesz szó.

Ima a kisebbekkel

Mindenekelőtt érdemes felmérni az igényeket és összhangba hozni a saját elképzeléseinkkel (persze demokratikusan.) Főként kisebbek esetében lehet/kell jobban ragaszkodni saját elgondolásunkhoz, mivel a kicsik még nem ismerik annyira az imában rejlő lehetőségeket, nem feltétlenül tudatosítják helyesen imáik hatását úgy, ahogy a felnőttebbeknek kellene. Ezért nem haszontalan időtöltés, ha egy klubfoglalkozás beszélgetésre szánt részét az ima megértetésére fordítjuk. Mivel ez elsőre nem hangzik izgalmasnak a gyerekek szemében, érdemes jól kijátszatni őket az elején akár több játékkal is, melyekből az utolsó egy-kettő már higgadtabb, jobban rásegít a figyelem összpontosítására. A beszélgetés elejére érdemes egy izgalmas, fordulatos mesét keresni az ima fontosságáról, amelynek a felolvasásával lekötjük a gyerekek figyelmét. (Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani a rovatban található három kis történettel is.) Ezt kövesse beszélgetés a mese mondanivalójáról. Ha ügyesek voltunk, és eredményes beszélgetést zártunk, remélhetőleg a gyerekek is iparkodnak azontúl a klub előtti és utáni imát tényleg imádkozni, ahogy valóban illik és kell.

Legyen hangulata!

Ha nem csak afféle kipipálandó feladatként sebtében összedobott, fegyelmezésekkel teli imát szeretnénk a foglalkozás elején és végén, érdemes izgalmassá tenni az imádság körülményeit. Jó eszközünk lehet erre a sötétség és a fényt adó gyertya. Már a látvány meghittsége és viszonylagos szokatlansága is fegyelmet kíván, nyugalmat adhat a gyerekeknek. Még jobb, ha a gyertyát is a csapat tagjai öntik és díszítik. Az ének maga is imádság, de segíti az elcsendesedést is. További hangulatteremtő lehetőségek is léteznek (lásd a taizé-i imaóra leírásánál), de ezeket már az olvasó képzeletére bízzuk.

Példák imádságra

A helyszűke miatt csak néhány ötletet adhatunk a teljesség igénye nélkül, de ezekből kiindulva ki-ki a végtelenségig bővítheti a változatokat. Ha mindent megfelelően előkészítettünk (elsőként önmagunk és a gyerekek lelkét), belefoghatunk az imába. Érdemes mindig felajánlani az imánkat valamilyen célért vagy személyért, amitől a gyerekek talán szívesebben imádkoznak, hisz megfogalmazott céljuk van vele. Inkább csak előkészületnek javasolhatók a játékosabb ötletek, például ha betűrendben próbáljuk felsorolni Isten tulajdonságait. Ha mondjuk a kiválasztott betű a „h”, akkor így: magasztaljuk hatalmát, hálát adunk hűségéért stb. De megfogalmazhatunk kérő vagy hálaadó leveleket is Jézusnak. Vagy elmondjuk a mondat elejét, melyet a gyerekek kiegészítenek így: Köszönöm, hogy …; Kérlek, adj …; Dicsérlek azért, mert … stb.*

Taizé-i imaóra

Az ifjúság körében az egyik legnépszerűbb imaforma a taizéi imaóra, amelyre a jól ismert taizé-i énekek mérsékelt ritmusú, nyugodt, elmélkedő ismétlései a jellemzőek, de valójában a szentmiséhez (igeliturgiához) hasonlóan megszabott rítusa van. Ha ilyet szervezünk a csoportnak, szerezzük be az imaórához szükséges forgatókönyvet is tartalmazó Imádkozzunk együtt minden nap c. énekeskönyvet**. Az imádság lehetőleg templomban történjék, de ha ez nem oldható meg, attól még az imánk kedves lehet a jó Istennek. Nagyon hangulatossá és sajátossá teszi ezt a szertartást a néhány egyszerű kellék (kereszt, ikonok, nyitott Biblia, gyertyák, mécsesek, virágok, szőnyeg, padok, székek) harmonikus elrendezése. Mindenki tekintsen egy középpont – a kereszt vagy a Biblia – felé. Ezzel is kifejezve, hogy nem egymásért, hanem Krisztusért gyűltünk össze. Az imádság menetéről röviden: Kezdő ének, zsoltározás, a fény éneke, olvasmány, válaszos ének, második olvasmány, ének, csönd, könyörgések (akár az imádkozók saját kérései) vagy litánia, miatyánk, záró könyörgés, befejező ének. Minderről jóval bővebben az említett könyvben olvashatunk. Élményekben gazdag imádságot kívánok!

Gym