Játékötletek 1.

A nehezebb témák után evezzünk sekélyebb, könnyebb vizekre! A sorozat ötödik fejezetét kifejezetten a játékpedagógia bemutatására szántuk, hiszen a Szentjánosbogár-nevelésben egyik alappillér a játék, de bármely más, fiatalokból álló kisközösségre is áll, hogy a helyes játékválasztás nagyon fontos kérdés. Ehhez szeretnénk most segítségére lenni a vezetőtársaknak néhány ismerkedő, összehozó, beszélgetést segítő, kreativitást segítő és levezető játék bemutatásával, valamint a bennük rejlő lehetőségek részletezésével, amelyek a nyári táborokban is bátran felhasználhatók!

Berna-féle ismerkedő

A játék Kovács Bernadett vezetőtársunk fejéből pattant ki, ezért is neveztük el róla ezt a játékot. Kissé szokatlan, meglehetősen részletes, bőbeszédű, hosszú lefolyású ismerkedő játékról van szó, ezért elsősorban olyan csapatok számára ajánljuk, akik már tudnak egymásra jobban figyelni.

Játékleírás: Több ismerkedő játékhoz hasonlóan ez is egy lavina-játék. Leülünk körben a csoporttal, majd az első játékos elárulja a nevét, és föltesz egy olyan kérdést a többieknek, ami őt érdekli (pl. Hány tesód van? Milyen zenét hallgatsz? Mi a hobbid? Mit gondolsz erről a csoportról?), erre ő is válaszol rögtön, majd a mellette ülő következik. A második ember is elárulja a nevét, válaszol az első kérdésére, majd ő is feltesz egy saját kérdést. Erre a kérdésre először az első válaszol, majd a második, és tovább adja a szót. A harmadik a neve bemondása után szintúgy válaszol az első két kérdésre, majd ő is feltesz egy kérdést, amelyre válaszol az első, a második, és végül ő maga, azaz a harmadik. És így tovább a kör végéig.

Megjegyzés: Tapasztalatunk szerint a játék egy szokásos, 10-12 fős csoportnál is legalább félórát igénybe vesz akkor is, ha nem jön létre beszélgetés, és a résztvevők röviden válaszolnak a kérdésekre. Viszont a legnagyobb pozitívuma, hogy nem korlátozza a résztvevők egymásra irányuló kíváncsiságát, mert bármit megkérdezhetünk egyszerre mindenkitől, bárki bármilyen kérdést feltehet (természetesen a válaszadásnál passzolni is szabad, ha nem szeretnénk válaszolni). Az érdekes kérdésekből és válaszokból pedig nagyon könnyen kialakulhat egy több órás beszélgetés a játék után.

Beszélgetés párokban

Játékleírás: Ebben a kommunikációs játékban ki-ki választ magának egy párt, akivel együtt „egy embert” fog alakítani, mintha csak eggyé olvadtak volna. A beszélgetésben megadott szabályok szerint vesznek részt a pár tagjai. A következő szabályok közül választhatunk:

1. Keresztkérdés: Ez a legegyszerűbb. A lényege, hogy a pár egyik tagjához intéznek kérdést, ám a másiknak kell válaszolni rá. Például Péter-Pál páros beszélget Anna-Mária párossal. Péter Annától kérdez, ám erre Mária válaszol Péternek. A viszontválasz viszont Páltól hangzik, amire Anna válaszol, és így tovább cserélgetve.

2. Személyiségcsere: Az előzőnek a nehezebb változata. Péter Pált alakítja és fordítva. Azaz a Péternek címzett kérdésekre Pál válaszol úgy, ahogy szerinte Péter válaszolt volna.

3. Én kérdezlek téged, ő válaszol neked: A párok megegyeznek, hogy a kérdéseket mindig egyikük teszi fel, de a válaszokat, kijelentéseket mindig a másik fogalmazza meg.

4. Partner-beszélgetés: Ez a legnehezebb verzió. Minden mondatot szavanként felváltva fogalmaznak meg a párok. Tehát Péter egy szót, Pál egy szót, Péter egy szót, és így tovább a kérdés végéig. Majd Anna és Mária válaszol, és kérdez vissza ugyanígy.

Megjegyzés: Szuper jó játék a kreativitást, az egymásra való figyelmet és az összpontosítást megkívánó páros munka előtt. Ha a párok úgy alakítják a beszélgetésük fonákját, akkor a játék által tükröt is tarthatnak önmaguk elé, hiszen a neki föltett kérdésekre így vagy úgy, de más fog válaszolni, amiből sok minden kiderülhet arra vonatkozóan is, miképp vélekedik, mit tud rólunk a másik ember. Továbbá érdekes beszélgetés indulhat arról, hogy miért értik meg egymást olyan nagyon nehezen az emberek. Főként a negyedik verzió adja ki ezt, ahol oda kell figyelnünk a másik utalására, ha össze akarunk dolgozni, és nem valami zagyvaságot akarunk kérdezni. Ki mennyire tartja fontosnak a másik utalásaira való figyelmet? Hogyan lehet fejlődni ebben?

Énekes beszéd

A következő páros gyakorlatot mindenképpen olyan helyen játsszuk, ahol nem zavar másokat a hangerő, mert tény, hogy ez kiabálós játék.

Játékleírás: Mindenki választ magának egy párt, akivel szemben megáll. Az egyik egy kérő mondatot mond, a másik tagadó mondattal válaszol. Halkan indítanak, de egyre intenzívebben, egyre hangosabban folytatják oda-vissza válaszban. Például így: „Gyere velem sétálni!” – „Nem megyek veled sétálni!”, de kedvünkre választhatunk viccesebb vagy komplikáltabb mondatokat is. A kérés-felelet addig ismétlődik, míg el nem jut a pár a hangfekvésük legmagasabb szintjére, s onnan vissza nem tér az eredeti, leghalkabb hangszintre.

Megjegyzés: Mindenki el tudja képzelni, hogy ez a játék kiváló a feszültségoldáshoz, mint általában az ordibálós játékok. De azért beszélgetési téma is akad benne bőven, ha egy kicsit is felhívjuk rá a figyelmet a játék után körben ülve: hogy tudjuk egymást minél inkább felhergelni a való életben? Hiszen, ha mindenki rátesz egy lapáttal a másik idegességére, csak felhevíti magát és a másikat is. Tükröt tarthatunk magunk, illetve minden ember elé, továbbá az ilyen egymást hergelő konfliktusok megoldási javaslatairól is beszélgethetünk.

Ajándék

A lábjegyzetben említett Játékoskönyv egy egyszerűsített verzióját írom le ide, ugyanis arra, amire én használom, nem kell ennél bonyolultabbá tenni.

Játékleírás: Adott a csapatban egy tag, aki valamit ténylegesen ünnepel (születés-, névnap, versenyeredmény, érettségi, felvételi, jó dolgozat stb.). Mi is megajándékozhatjuk egyenként ezzel a játékkal, mégpedig úgy, hogy kis cetlit adunk minden csapattagnak, kivéve az ünnepeltnek. Erre a cetlire pedig mindenki ráírja, hogy ha nem állnának előtte anyagi vagy egyéb akadályok, akkor mit ajándékozna az ünnepeltnek. Ezt összehajtogatva egy kosárba tesszük, amiből aztán az ünnepeltünk húz, hogy egyenként kicsomagolja az ajándékait.

Megjegyzés: A mi bogárklubunkban is olykor ez a köszöntő játék, de kiváló lehet vigasztaláshoz, új tag befogadásához, konfliktusok kezeléséhez, kiközösítések utáni békülések megpecsételéséhez, vagy csak úgy. Meg is lehet beszélni több mindent utána: hasznos-e, amit kaptál? Mire használnád? Vajon miért kaptad éppen ezt? Miért adtad azt, amit? A könyvben található szabálytól eltérően (amely előre megíratná a vezetőkkel az ajándéklehetőségeket) szerintem jobb, ha a résztvevők írnak egymásnak. Legfeljebb, ha kicsikkel játszom, akkor írok egy listát, amiből választani lehet, ha nagyon nem megy nekik.

Fiúk és lányok

„Hülye fiúk! / Hülye lányok!” Ugye ismerősen hangzik a két mondat, amikor a 10-12 évesek vezetésére gondolunk? Oldható kissé a probléma, ha sikerül jól eljátszanunk a következő játékot, bár nem lesz egyszerű.

Játékleírás: Amikor érzékeljük a jelenséget, külön választjuk a lányokat a fiúktól (jó, ha van fiú- és lányvezető is, aki el tud vonulni a neméhez tartozó csoporttal moderálni a játékot.) Majd mindkét csoport a külön helyiségben egy papírra felírja, hogy szerintük vajon melyek azok a tulajdonságai a saját nemük tagjainak, amelyeket nem szívlel bennük a másik nem. Érdemes olyanokat is összegyűjteni, amelyek akadályozzák a két nem közti kapcsolattartást és főként a megértést. Ha mindkét csapat végzett, helyet cserélnek és elolvassák, mit írt a másik csapat, majd körben ülve a csoportvezetők segítségével megbeszélik ezeket. Egy másik verzió szerint egyenként olvassák fel a pontokat mind a fiúk, mind a lányok, és így, pontról pontra megbeszélve tesszük helyre a másik nemről alkotott, sokszor hiányos vagy téves elképzeléseket.

Megjegyzés: A játék nagyok esetében is kiváló táptalaja lehet egy jó kis beszélgetésnek a nemek különbözőségéről és közös tulajdonságairól. De ha kicsikkel játszunk, akkor készüljünk fel sok pironkodásra, de hatalmas nevetgélésekre is. Igyekezzünk nem együtt nevetni velük, inkább éreztessük magatartásunkkal is a játék és a téma komolyságát, fontosságát!

ifj. Gyorgyovich Miklós