A folytatásról
Most, hogy már „csak” az interneten jelennek meg a cikksorozat darabkái, úgy érzem, nem baj, ha személyesebbre veszem az írások megfogalmazását. Eddig sem mondhattuk, hogy személytelenek voltak ezek a cikkek, de egy újságban – teljesen érthető és elfogadható módon – elég sok minden köti az ember kezét: kezdve a megengedett karakterszámtól egy bizonyos stílusig több mindent fel lehetne sorolni. De ez így természetes.
Itt egy kicsit tágasabbak a határaink. Szeretnék több teret engedni a személyes tapasztalatoknak, és ezért nagyon-nagyon hálás volnék minden egyes, akár csak néhány mondatos személyes tapasztalat megírásáért (elérhetőség: kozonithy@gmail.com), amelyeket ti éltetek át bármilyen gyerekekkel való csoportvezetés terén.
De az is nagyon sokat segítene, ha egy-egy cikkre reagálnátok (bármilyen terjedelemben) és azt szívesen a cikkek után fűzöm, mint hozzászólást.
Előre és utólag is köszönök minden építő kritikát, segítséget!
ifj. Gyorgyovich Miklós |